Mit jelent számunkra az alváshiány vagy mondjuk a többlet?

Rövid távú alváshiány

Az alváshiány vagy az alvás folyamatosságának megszakítása alapvető tünete természetesen az álmosság. Az alváshiány (megvonás) a következő módokon nyilvánul meg:

• a szokásos szellemi teljesítmény csökkenése, azaz az összpontosítás hiánya,
• a tevékenységek iránti motiváció és az érdeklődés a környezet iránt csökken,
• a kedélyállapot romlása és kellemetlen érzések jelentkezése,
• csökkent ítélőképesség (rossz döntések és számos hiba),
• a reakcióidő megnövekedése,
• fokozott ingerlékenység, agresszió, depresszió, stressz, memóriavesztés (rövid- és középtávon is) stb.

Azt is kimutatták, hogy az alvás egy teljes éjszakának megfelelő megvonása esetén a teljes fizikai kimerültség eléréséhez szükséges idő körülbelül 11%-kal megrövidül, és a reakcióidőnk megduplázódik. A tudósok szerint 17 óra alvás nélkül olyan teljesítménycsökkenéshez vezet, amely a vér 0,5 ezrelékes alkoholszintjéhez (2 pohár bor) hasonlítható. Önkéntesek hosszú távú alvásmegvonása tudományos célú megfigyelése során megállapították, hogy ha az alvásmegvonás 3-4 napnál tovább tart, az említett tünetek felerősödnek, többek között fenyegetettségérzés, tájékozódási zavarok, beszédzavarok, a szenzomotoros koordináció zavarai (pl. kézremegés) és perceptuális változások (pl. térlátási zavarok, fókuszálás, hallucinációk, paranoia) vagy a logikus gondolkodás elvesztése jelentkeznek.

Krónikus alváshiány

Krónikus alváshiány esetén az említett tüneteken kívül a problémákat csökkent immunitás, rendszeres fejfájás, a gyermekeknél növekedési zavarok is súlyosbíthatják. A tudósok azt is feltételezik, hogy az alvásmegvonás növelheti az elhízás kockázatát, mivel csökken a kiválasztódó étvágyszabályozó hormonok szintje, ami súlygyarapodáshoz vezet. A kutatások azt is kimutatták, hogy egy-két nap alvásmegvonás csökkenti a fehérvérsejtek termelődését, ezáltal a szervezet védettségét a fertőző betegségekkel, a megfázással és az influenzával szemben. Ezzel szemben a mély alvás iránti igényt fokozottnak találták műtétet követően vagy a betegségből felépülő embereknél. Ebből következik, hogy az immunrendszer és az alvás nagymértékben befolyásolják egymást.

Dr. Tomáš Procházka, a prágai Na Homolce kórház neurológiai osztályának alváslaboratóriumának vezetője szerint bizonyított, hogy „azoknál a személyeknél, akik éjszakánként 6,5 óránál kevesebbet alszanak, magasabb a halálozási arány”. Az 5 órás vagy annál rövidebb alvás 2-3-szorosára növeli a szív- és érrendszeri károsodások kockázatát.

Alvástöbblet

Ebben az esetben a sok alvással sem nyeri meg a főnyereményt. A felnőttek és különösen az idősebbek halálozási aránya már napi 7,4 óránál több alvás esetén is nő, valamint a napi 9 óránál többet alvó felnőtteknél nagyobb a szívinfarktus kockázata. Ezenkívül úgy vélik, hogy a túl hosszú vagy rendszertelen alvás az alváshiányhoz hasonló tüneteket okozhat (főleg ingerlékenységet és figyelemzavarokat).