A hét legnagyobb tévhit az alvásról

1. „Éjszakánként gyakran felébredek, tehát álmatlanságban szenvedek”

Az igazság az, hogy a legtöbb ember éjszaka többször is felébred, csak ezekre nem emlékszünk. Ha ezek az ébredések rövidek és gyorsan visszaalszunk, az nem jelent problémát. Az alvás több fázisra oszlik: non-REM és REM szakaszokra. A REM fázisban álmodunk, az agy intenzíven dolgozik, de készen áll az ébredésre is. Az éjszakai rövid ébredések nem számítanak álmatlanságnak, ha gyorsan visszaalszunk, és nem zavarják a pihenésünket.

2. „A hétvégén bepótolom az alváshiányt”

Sajnos nem lehet „alvástartalékot” felhalmozni, amit a zsúfolt munkahét során felhasználhatnánk. A Chicagói Egyetem kutatói kimutatták, hogy a hétköznapi rövidebb és hétvégi hosszabb alvás váltakozása megterhelheti a szervezetet, ami a teljesítőképesség csökkenéséhez vezethet. A következetes alvási szokások fenntartása sokkal hatékonyabb, mint a hétvégi „alváspótlás”.

3. „Napi nyolc órát kell aludnom”

A napi nyolc órás alvás inkább egy általános iránymutatás, mintsem kötelező szabály. Valójában minden ember más: egyeseknek elég négy óra alvás, míg másoknak akár tíz órára is szüksége lehet. A lényeg, hogy teljes alvási ciklusokat tapasztaljunk, és a testünk megkapja a szükséges pihenést, függetlenül attól, hogy ez négy vagy nyolc órát vesz igénybe.

4. „Az alkoholtól jobban alszom”

Bár egy kis alkohol lefekvés előtt gyorsabb elalvást eredményezhet, az alvás minősége romlik. Az alkohol először segít ellazulni, de ahogy a szervezet lebontja, az alvás felületesebbé válik, és előfordulhat, hogy korábban felébredünk. Ez az alvás minőségére negatív hatással van, és reggel fáradtnak érezhetjük magunkat.

5. „Alvás közben a test nem csinál semmit”

Az alvás során a test számos fontos folyamatot végez. Bár a testhőmérséklet, a légzés és a vérnyomás csökken, a szervezet ilyenkor újítja meg a sejteket és hoz létre új idegi kapcsolatokat az agyban. A minőségi alvás javítja a koncentrációt, erősíti az immunrendszert, és segít megelőzni bizonyos betegségeket. Emellett a sötétben termelődő melatonin hormon is szerepet játszik az öregedés lassításában.

6. „Az altató mindig segít”

Az altatók rövid távon segíthetnek, például egy stresszes időszak alatt, de hosszú távon nem oldják meg az álmatlanság okát. Az álmatlanságot inkább az alvási szokások javításával kell kezelni, például rendszeres lefekvési és felkelési idővel, illetve megfelelő életmódbeli változtatásokkal. Ha az álmatlanság hosszabb ideig fennáll, mindenképpen orvosi tanácsot kell kérni.

7. „Minél fáradtabb vagyok, annál jobban alszom”

Az extrém fáradtság gyakran okozhat alvászavarokat. Egy stresszes nap után, amikor az agy túlzottan aktív, nehezebb elaludni, és az alvás minősége is romlik. Bár kimerültnek érezzük magunkat, az agy nem tud megfelelően kikapcsolni, így felületes és kevésbé pihentető alvást tapasztalunk, ami után még fáradtabbnak érezhetjük magunkat.

Sok tévhit kering az alvás körül, és fontos, hogy azokat tudományos kutatások és tapasztalatok alapján vizsgáljuk felül. Az alvás minősége alapvető szerepet játszik az egészségünkben, ezért érdemes az alvási szokásainkra figyelni, és szükség esetén változtatni rajtuk. Az optimális alvás nem csak a mennyiségen, hanem a minőségen is múlik.