Alvászavarok – 3. rész: Narkolepszia

A narkolepsziás beteg extrém álmosságban szenved, és napközben több perces alvásrohamai jelentkeznek, mindez függetlenül attól, hogy előző éjszaka hány órát aludt. Az álmosság akarattal nem befolyásolható, így a rohamok minden jel nélkül, hirtelen jönnek. Az elalvás ilyenkor kontrollálhatatlan, és nincs mód a következmények befolyásolására.

A narkolepszia körülbelül minden ezer emberből kettőt érint, és részben örökletes. Az egyik legnagyobb probléma a társadalmi tájékozatlanság és a környezet értetlensége. Egy ember, aki állandóan elalszik, gyakran tűnhet lustának vagy neveletlennek, pedig valójában beteg. A narkolepszia tünetei komoly nehézségeket okoznak mind a szakmai, mind a személyes életben. A beteg számára kulcsfontosságú a család, a barátok, a tanárok és a munkaadók támogatása és megértése.

A narkolepszia pontos oka egyelőre nem ismert. Többnyire spontán módon jelenik meg, mindenféle előzmény nélkül. Feltételezik azonban, hogy bizonyos szerepet játszhatnak a gének – konkrétan a HLA komplex genetikai tényezője, amely a hatos kromoszómán található. A narkolepsziában szenvedő embereknél krónikusan alacsony a hipokretin szintje, amely a REM-alvás és az ébrenlét szabályozásáért felelős. Hogy miért csökken a hipokretin szintje, pontosan nem ismert. Bizonyos esetekben a narkolepszia más módon is kialakulhat, például agysérülés következményeként, daganatos megbetegedésnél vagy gyulladás hatására.

Ez a betegség nem statikus, hanem sajátos lefolyású. Leginkább a produktív életkorban, körülbelül a 40. életév körül jelentkezik. Mivel a betegség kialakulásának okai nem egyértelműek, megelőző intézkedések nem léteznek.
 

A narkolepsziában szenvedők bármikor és bármilyen helyzetben képesek elaludni – még akkor is, amikor koncentrációra van szükség, például olvasás, műszerekkel végzett munka, autóvezetés vagy beszélgetés közben. A veszély abban rejlik, hogy az elalvást nem tudják sem megelőzni, sem befolyásolni. Vannak, akik nem hirtelen álomba esnek, hanem extrém álmossággal küzdenek, amely ahhoz a fáradtsághoz hasonlítható, amit egy egészséges ember érezne két átalvatlan nap után. A közvélemény gyakran azt gondolja, hogy a narkolepsziás ember az alvás során kipiheni magát, de ennek épp az ellenkezője igaz. Ezek az emberek a nap 24 órájában a félálom állapotában vannak, ezért nem tudják kipihenni magukat, és állandó fáradtsággal küzdenek.
 

Ez egy olyan állapot, amikor az izomfeszültség elveszik. Időtartama eltérő lehet, néhány másodperctől akár több percig is tarthat. A kataplexiát érzelmek váltják ki – lehetnek örömteliek, mint például a nevetés, vagy negatívak, mint a félelem. Leggyakrabban általános gyengeségként jelentkezik. Ez okozhatja a lábak megroggyanását, az állkapocs leejtését vagy tárgyak kiesését a kézből. A kataplexia esést is előidézhet, azonban eszméletvesztés nélkül. Az érintett mindig tudatánál marad – érzékeli, mi történik körülötte, csupán a teste válik bénulttá. Nem minden narkolepsziás szenved ebben a tünetben, de a kataplexia kizárólag a narkolepsziára jellemző.
 

Az egyik legijesztőbb tünet az alvási paralízis. Ilyenkor teljes izombénulás következik be, tehát az érintett számára minden mozgás lehetetlenné válik. Ez az állapot legtöbbször közvetlenül elalvás előtt vagy közvetlenül ébredés után jelentkezik. Az elme ébren van, miközben a test a REM-alvás fázisához hasonlóan lebénul. A bénulás érinti az arcizmokat is, így az ember nem képes beszélni vagy segítséget hívni. Az alvási paralízist gyakran hallucinációk kísérik, amelyek olykor különösen ijesztőek lehetnek, ezzel tovább fokozva a félelmet. Ezt a kellemetlen jelenséget az emberek többsége legalább egyszer átéli élete során, még akkor is, ha nem szenved narkolepsziában.

 

Narkolepszia során a REM-alvás gyorsan aktiválódik közvetlenül az ébrenléti állapotból. Ezért a narkolepsziás betegek számára a lefekvéskor vagy ébredéskor jelentkező álmokat nagyon nehéz megkülönböztetni a valóságtól. Az érintett kényszerítő és meggyőző érzést élhet át, hogy valamit megtett, vagy hogy valami megtörtént, holott ez nem igaz. A betegséget továbbá hipnagóg hallucinációk kísérik. Ezek nem valódi hallucinációk a szó szoros értelmében, hanem élénk és rendkívül valóságosnak tűnő álmok, amelyek lehetnek képi, hangbeli vagy tapintási jellegűek. Leginkább elalváskor jelentkeznek, amikor az álom-automatizmus felszabadul abban az időszakban, amikor az ember még nem alszik.
 

Ez a tünet az „autopilóta-üzemmódhoz” hasonlítható. Az ember ugyan jelen van, de már nem ő irányít. Az érintett mozoghat úgy, hogy nem tudja, mit csinál, miért vagy pontosan hol van, esetleg tárgyakat helyez át, amelyeket később nem talál meg, mert nem emlékszik rá. Nem ritkák a rövid alvási epizódok sem, amikor az elme alszik, de a test tovább mozog. Példaként említhető egy iskolai órai jegyzet, amelynek nincs értelme.
 

A narkolepsziásoknál nagyon gyakran fordulnak elő éjszakai alvászavarok, például nyugtalan vagy gyakran megszakított alvás. Ez sokszor különös és nagyon élénk álmokkal jár együtt. Ezek néha tükrözik érzelmeinket vagy az aktuális élethelyzet eseményeit. A tudósok évszázadok óta kutatják jelentésüket, de biztosan megfejteni nem lehet. Például a kígyókról szóló álmok jelenthetnek életbeli változásokat, de figyelmeztetésként is felfoghatók. Nem ritkák továbbá az éjszakai rémálmok, az alvajárás, a hipnagóg rángások, az ürességbe zuhanás érzése, a fogcsikorgatás, az alvási apnoe vagy az alvás közbeni beszéd sem.
 

A narkolepszia úgynevezett agyi bioelektromos teljesítmény monitorozásával mutatható ki. A vizsgálat az esti órákban kezdődik, amikor a pácienst rácsatlakoztatják a monitorozó berendezésre. A testre elektródákat és szondákat helyeznek, amelyek az éjszaka folyamán érzékelik a szervezet jeleit. Ezek az eszközök egész éjjel figyelik az alvást. A vizsgálat másnap folytatódik, szakaszos mérésekkel. Ha ezek alatt a szakaszok alatt a páciens háromszor vagy többször elalszik, nagy valószínűséggel narkolepsziáról van szó.

Mivel ennek a betegségnek az okait eddig nem sikerült pontosan feltárni, a kezelés nem túl hatékony. Magát a betegséget nem lehet meggyógyítani, csak tüneteit enyhíteni, amelyek az extrém fáradtság, a gyakori alvás és a kataplexia. Azonban apró változtatások is hozzájárulhatnak a betegségben szenvedők életminőségének javításához.

A páciensnél életmódbeli intézkedéseket vezetnek be, amelyek célja a rendszeresség és a megfelelő alváshigiénia kialakítása. A kezelés során pszichostimulánsokat alkalmaznak, amelyek megakadályozzák a nappali elalvást, valamint antidepresszánsokat, amelyek nyugtató hatásuk révén megkönnyítik az esti elalvást.
 

Fontos, hogy meghatározzon és rendszeresen betartson egy alvási rutint. Legyen az nappali vagy éjszakai, mindig legyen rendszeres. Lefeküdni és felkelni mindig ugyanabban az időben kell, hétköznap és hétvégén egyaránt. Ha napközben többször van szüksége alvásra, tervezze meg előre. Például minden két órában szundítson húsz percet.
 

Elengedhetetlen az életmód módosítása is. A rendszeres napi rend nemcsak az alvásnak, hanem az egész szervezetének is jót tesz. Ehhez kapcsolódik a rendszeres étkezés is. Ne feledkezzen meg az evésről, mert a fáradt test, amely nem tud energiát nyerni a táplálékból, gyakrabban követel alvást. Kerülje a nehéz ételeket, inkább fogyasszon gyümölcsöket, zöldségeket, valamint vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag élelmiszereket. Fontos továbbá a mozgás: rendszeres testmozgással javíthatja jelenlegi állapotát.
 

Nem kevésbé fontos az a környezet, amelyben tartózkodik és elalszik. Tekintettel arra, hogy a narkolepsziások nagy százaléka éjszaka nem tud minőségi alvást biztosítani, rendezze be hálószobáját úgy, hogy kellemesen érezze magát benne. Ehhez hozzátartozik a megfelelő ágynemű, a jó minőségű matrac és a masszív ágy. Szerepet játszik továbbá a megfelelő sötétség, a zajmentesség és minden egyéb zavaró tényező kizárása.
 

Bár a narkolepsziát nem pszichés betegségek okozzák, a hiperszomnia, amely a tünete, már ebbe a kategóriába tartozik. Ezért ne stresszelje magát feleslegesen, próbálja meg úgy megszervezni munkáját és magánéletét, hogy jusson ideje saját magára és a pihenésre is. A problémákat igyekezzen azonnal megoldani, hogy ne halmozódjanak fel, és ne nőjenek túl a fején. Kipróbálásra érdemes lehet a jóga, az akupunktúra vagy a meditáció is.